Terjedelem: 235 oldal, színes

Ára: 8000 Ft + postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK

• Szójegyzék
• Tisztelt Olvasó!
• Problémafelvetés
• Új alapfogalmak bevezetése, régi alapfogalmak kiterjesztett értelmezése
• A labdarúgás komplex sportképességei

Mit tudunk ma a döntésről? 

• Zavart fokozó gondolatok a döntésről
  • Mit mond a TF?
  • Mit mond az MLSZ Edzőképző?
  • Mit mond Liszkai?
  • Mit mond Tajti?
  • Mit mond Both?
  • Mit mond Pacsi?
  • Mit mond Szamosszegi?
  • Mit mond a Double Pass?
  • Mit mond a Funino?
  • Mit mond a közbeszéd?
  • A ma, rossz döntésfelfogásának szakmai következményei
• Előrevivő gondolatok a döntésről
  • Mit mond a Smartfutball?
  • Mit mond Pedersen?
  • Mit mond Sisa?
  • Mit mond Morawski?
  • Mit mondtak elődeink?
    • A kétválasztásos futball
    • Utasításos oktatási módszertan
  • Mit mond a pszichológus?
  • Mit mond az ipar?
  • Mit mond a matematikus?
• Összegzés
• Mit nem tudunk ma a döntésről a labdarúgásban?
• A labdarúgás részfolyamatai

Problémamegoldás-elméleti alapok 

Döntéselméleti alapok

• Mi az összefüggés ……..?
• A döntés folyamata
• A döntés képe
• Döntéstámogatás a labdarúgó mérkőzésen
  • Játékelv, mint döntéstámogató eszköz
  • Törvényszerűség, mint döntéstámogató eszköz
  • Szabály, mint döntéstámogató eszköz
  • Utasítás, mint döntéstámogató eszköz
  • Kommunikáció, mint döntéstámogató eszköz
  • Statisztika és döntéstámogatás
• A gondolkodás folyamata
• Stílus (játékkoncepció) és döntés
  • A felnézés rangsorrendje a különböző stílusokban
• Stílusjellemzők és döntés
• Játékfeladat és döntés
• Futballalgoritmusok, döntési fa és döntés
• Játékjel és döntés
• Szerepkör, feladatkör, poszt és döntés
• Egyéni képesség és döntés
• Játékos hierarchia és döntés
• Stratégiai cél és döntés
• Kockázat és döntés
• Célszerűség, hasznosság, hatékonyság és döntés
• Játékfeltétel és döntés
• Beidegzés és döntés
• Játékrendszer, játékszerkezet, felállási forma és döntés
• Művészet és döntés
  • Intuíció és döntés
  • Anticipáció vs intuíció és döntés
• Irányított felfedezés és a döntés
• Reakciógyorsaság és döntés
• Koordináció és döntés
• Összegzés. Mitől függ a döntés meghozatala? Mi befolyásolja a döntést?
• Döntésanalízis. Mit néz az edző a mérkőzésen?
• Döntés képesség vs döntésképesség …
• „Világ életemben jól döntöttem!” 
• „Minden gyakorlatban legyen döntés!” 
• A nagy rohanásban elfelejtettünk megtanulni futballozni

Hiba a döntés folyamatában. Esettanulmányok                         

• A döntés és az edzői nyilatkozatok
• Végső konklúzió
• Gyakorlatok szkennelésre

Tisztelt Olvasó!

Könyvünk a programozott labdarúgó döntések okán, a döntés témakörét tárgyalja meg a futball területéről. Ezen tanítások azonban nemcsak a futball területén használhatóak fel, hanem MINDEN SPORTÁGBAN, hiszen általános törvényszerűségeket írnak le, úgymint

• a döntés folyamatát és
• a döntés képét.

Szakítunk az iparági, gazdasági és sportbeli döntés-megközelítésekkel, és a korábbi könyveinkben használt folyamat és képmodellt ültetjük rá ezen kognitív területre.

Mi indokolja ezen témakőr részletes tárgyalását?

1. Elsődlegesen azért, mert az általunk használt labdarúgó definíció, eredendően tartalmazza a döntés kiemelt területét. („A labdarúgás: játékhelyzetek megoldása, döntéshozatalok játéka.”)

Ne feledjük, hogy egy alapfogalom meghatározása, egyben értékeléssel is jár, vagyis a fókuszt arra a területre – döntés – irányítja, ahogy értelmezzük magát a labdarúgást.

2. Másodlagosan azért, mert a futballban és minden sportágban a döntés kérdéskörében totális káosz van.
3. Harmadlagosan azért, mert az iparban használt döntéselméletek, nem ültethetők át egy az egyben a sportra és ezen belül a labdarúgásra.

Mindezen gondolati káosz megjelenik az edzők nyilatkozataiban is, ahol a napnál világosabban látható az a lózungcunami, amely uralja a szakmát.

Nézzünk pár típusnyilatkozatot arra az esetre, amikor az edző szerint a probléma a fejben van:

• Fejekben kell rendet rakni!
• Fejben gyengék voltunk!
• Fejben vesztettük el a meccset!
• Mindenki a saját feje után játszik, ebből vannak a bajok!
• Remélem, legközelebb kicsit több ésszel játszunk!
• Használd az eszed a játék során!

Amikor a probléma a döntésben van:

• A meccsen rosszul döntöttünk!
• Lassan döntünk!
• Minden gyakorlatban legyen döntés!

Amikor a probléma a gondolkodással van:

• Gondolkodásban lassúak vagyunk!
• Gondolkodásban még sokat kell fejlődnünk!
• Játékosok még nem értik egymás gondolatait, nem tudják, mit akarnak játszani!
• Gondolkozz, mielőtt passzolsz!
• Használd a fejed! Gondolkozz gyorsabban!
• Nem gondolkodva játszottunk!
• Tanítsuk meg a játékost gondolkodva játszani! (by Göltl)

Amikor a probléma a reagálásban van:

• Nem voltunk felpörögve!
• Lassan reagáljuk le a szituációkat!
• Késve érünk mindenhova.

Amikor a probléma a látásban van:

• Vak a játékos, mert csőlátása van!
• Nem lát a játékos a pályán, mert gyenge a perifériás látása!

Amikor a fej, a gondolkodás, a döntés, a reakció kombinációja a bajok okozója:

• Ellenfelünk fejben nagyon erős! Csak akkor van esélyünk, ha mi is gyorsabban gondolkozunk!
• A meccsen lassan reagálunk, lassan gondolkodunk, lassan döntünk!
• A döntés sebessége, a gondolkodás sebessége legkönnyebben a gyermek biológiai fejlődésének szenzitív időszakában fejleszthető a legjobban!

További problématerület, hogy nincs funkcionálisan lemodellezve konkrétan a szakirodalmakban a döntés folyamata és a döntés képe. Noha folyamatosan beszélnek a döntésről a szakértők, mint teljesítményt meghatározó fontos tényezőről, de valójában nem értik a szónak a mélységét és tartalmát.

Egyéni döntéseket elemeznek a csapatdöntés helyett.

A döntések elemzésénél a következményt, a tünetet elemzik a valódi ok helyett.

Legendák terjednek arról, hogy „ha leszabályozom a játékot, akkor kiölöm a kreativitást” (by Egervári), miközben az edzőnek fogalma sincs arról, hogyan kell megszervezni úgy a játékot, hogy növelje a kreativitást.

70 éve hirdeti a TF a „végtelen játékhelyzet hipotézisét”, amellyel pont az edzői szakma szépségét öli ki, miszerint a játékkép kialakítás, a játékfolyamat beindítás gyönyörét veszi el az edzőtől. Hiszen szerinte végtelen játékhelyzet van a pályán, ahol végtelen számú döntést kell hozni, vagyis maga a játék nem modellezhető, a játékfolyamat nem kézben tartható.

Sikertelen bajnokik után röpködnek, a döntés témakör nem ismeretéből eredő lózung, semmitmondó edzői nyilatkozatok, melyből világosan kiviláglik, hogy magának a trénernek, lövése sincs, hogy valójában hol gyökerezik a döntéssel összefüggő futballprobléma oka.

Kiadványunkban egyszerre és mindenkorra szeretnék tisztába tenni a döntés témakörét.

Pontosan meghatározni ezen terület alapfogalmait, új alapfogalmakat bevezetni, a klasszikus alapfogalmaknak kiterjesztett értelmezést adni, hogy mindenki számára világossá és érthetővé váljon a futballnak ezen, eddig titokban tartott területe.

Könyvünkben ismertetjük a labdarúgásban jelenlévő döntéselméleti anomáliákat és rámutatunk arra is, hogy hová vezet a téma nem ismerete. Rossz értelmezés, rossz következtetés, rossz diagnózis, minek következtében rossz lesz a terápia is. Lásd a sikertelen magyar futballfejlesztéseket!

A kiadvány olvasásához kellemes szellemi utazást kíván a könyv szerzője:

Budapest, 2022-05-14

Ferenczi Attila

Szerző, szakíró

The post Programozott döntés a labdarúgásban first appeared on Futball szak-könyvek.

A harmadik ember megjátszásának koncepciója, avagy

A játék felgyorsítása hármas kényszerítőkkel

Méret: A5.

Terjedelem: 80 oldal, színes

Ára: 3500 Ft+ postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK 

1. Témafelvezetés
2. Mi az összjáték feltétele?
3. Ki a veszélyes játékos védő nézőpontból?
4. A „3. ember megjátszása koncepció” kialakulásának fejlődésének egy lehetséges verziója
5. A 3. ember megjátszásának koncepciója
6. Statikus háromszögalakzat
7. A „3. ember megjátszása koncepció” összjáték elemei és megoldási lehetőségei dinamikus alakzat esetén
8. Oktatási lépések 
   

TÉMAFELVEZETÉS

Jelen könyvünk a labdarúgás egy nem feltárt területével foglalkozik.

Jellemzője ennek a témának, hogy még a megfelelő szakterminológiák sem alakultak ki hazánkban.

Sajnos átvettük a külföldi fogalom-meghatározást, mely a „Harmadik ember megjátszása” nevet viseli, mely nem adja vissza azoknak az összjátékelem mintáknak a lényegét, amit a csapat ekkor alkalmaz a játékhelyzetek megoldására.

Mi magyarok – nyelvünk okán – funkcionálisan gondolkozunk a labdarúgásról. Ez a funkcionális gondolkodás jelenlegi témánk esetén – 3. játékos megjátszása -, azonban nem nyert teret hazánkban.

Könyvünkben az utóbbi témakörrel foglalkozunk és arra teszünk kísérletet, hogy kategorizáljuk megoldását tekintve azokat az összjáték mintákat, amellyel a „harmadik ember megjátszása” során játékba hozzák a T3-as támadó játékost.

The post A harmadik ember megjátszásnak koncepciója first appeared on Futball szak-könyvek.

Tartalmaz kb. 400 ábrát, amiből 300 színes.

Ára: 11 000 Ft+ postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

Tartalomjegyzék

A védekezés eszmerendszerének fejlődéstörténete

A „modern” területvédekezés térhódítása Magyarországon

I. Általános játékelméleti ismeretek 

• I.1. A labdarúgás játékállapotai
• I.2. A területvédekezés meghatározása
• I.3. Területek
• I.4. Távolságok
• I.5. Alapállások
• I.6. Vonalak
  • I.6.1 Védelmi vonalak típusai
  • I.6.2. Védelmi vonalak formái
  • I.6.3. Védelmi vonalak fajtái
• I.7. Alakzatok

II. Támadásvezérelt területvédekezés. Elmélet 

• II.1. Területvédekezés eszmerendszere
• II.2. Védekezési alapfogalmak
• II.3. Védekező alapfogalmak kiterjesztett értelmezése
• II.4. Hogyan lett a négyesláncból hármaslánc?
• II.5. Miért támadásvezérelt területvédekezés?
  • II.5.1. Hogyan fogjuk tárgyalni a területvédekezést?
• II.6. Területvédekezés értelmezése játékszerepeken keresztül
• II.7. A védekezés folyamata
  • II.7.1. A figyelem blokk
  • II.7.2. A cél blokk
  • II.7.3. A feladat blokk
    • II.7.3.1. A LETÁMADÁS, mint játékkoncepció
  • II.7.4. A döntés blokk
    • II.7.4.1. Nyomásnövelés elve a labdás játékosra
    • II.7.4.2. Nyomáscsökkentés elve a védelemre

• • • II.7.4.3. Kockáztatás elve
    • II.7.4.4. Egyensúlytartás elve
    • II.7.4.5. Egymás funkcionális kiegészítése
    • II.7.4.6. Átmenetek elvei
  • II.7.5. A feltétel blokk
  • II.7.6. A vezérlő blokk
    • II.7.6.1. A védőmozgást vezérlő jelek
    • II.7.6.2. Az együttes labdavisszaszerzés megindításának vezérlő jelei a védőtérfélen
    • II.7.6.3. Letámadás együttmozgás megindításának a jelei
• II.8. A védekezés tervezésének lépései
• II.9. Aktív védőmozgások rendezett állapotban                                                             
  • II.9.1. Zónák kijelölése
  • II.9.2. Távolságok meghatározása
  • II.9.3. Veszélyes és veszélytelen oldalak
  • II.9.4. Védő fejorientációja
  • II.9.5. Az együttes labdavisszaszerzés folyamata
  • II.9.6. Területre érkező emberfogás szabályai, utasításai védők esetén
  • II.9.7. Mik a cselekvési szempontok fontossági sorrendje?
  • II.9.8. Hogyan gondolkozik a védőjátékos?
  • II.9.9. Védelem védekező alapmozgásai
  • II.9.10. Védelem és középpálya védekező alapmozgásai
  • II.9.11. A láncban való védekezés fejlődési lépcsői
  • II.9.12. Az utolsó védő dugattyúmozgása
  • II.9.13. Hogyan befolyásolja a védelmi négyeslánc formáját az ellenfél támadóinak helyezkedése?
  • II.9.14. Védekező alapszituációk elemzése
• II.10. Passzív védőmozgások rendezett állapotban                                                      
• II.11. Szélről beadott labda kivédekezése
• II.12. A támadó védőmunkája
• II.13. Védekezés „holt labda” és „szabad labda” esetén
• II.14. Kommunikáció területvédekezésnél
  • II.14.1. Mik a kommunikáció irányai és funkciói?
• II.15. Átmenet védekezésből támadásba és vissza                                                        
• II.16. A területvédekezés más értelmezései

III. Területvédekezési típushibák                                                                                     

IV. Mérkőzéstaktika 

V. Trükkök

The post Támadásvezérelt területvédekezés, avagy A védekezés művészete védelmi láncokkal first appeared on Futball szak-könyvek.

Mottó:

„Szaknyelvében él a futballnemzet!” (Széchenyi – Puskás)

Tisztelt Olvasó!

Folytatjuk a labdarúgás alapfogalmainak ismertetését. Könyvsorozatunk első részében egy komplett futballgondolkodási rendszert mutattunk be, ahol nem ABC sorrend szerint ismertettük a labdarúgás alapfogalmait, hanem „levezető jelleggel”, tematikusan csoportosítva, hogy melyik alapfogalomból, melyik másik alapfogalom származtatható. Azt is láthattuk, hogy minden létező alapfogalmat totálisan máshogy értelmez a mai szakma, mint ahogy azt elődeink értelmezték korábban. De ez nem csak Magyarországra vonatkozik, hanem külföldre is.

Ismételten és már sokadszorra kihangsúlyozzuk, hogy az alapfogalmak meghatározása és értelmezése alapjaiban függ az adott kultúra futball-gondolkodásmódjától és nézőpontjától.

Jelen kiadványunkban a labdarúgás legfontosabb alapfogalmát, a technikát tárgyaljuk, ami valójában több, mint amit ma – mozgásmód -, értenek alatta.

Mert a technika ténylegesen a labdarúgás nyelve, amellyel egy játékos, egy csapat kifejezi futballgondolatait a pályán.

A dolgot úgy is érthetjük, hogy a technikának nem csak mennyisége, hanem minősége is van.

Ti. bizonyos labdarúgó kultúráknál (pl. brazil, latin iskola) a technika (a labdarúgás nyelve), olyan kifejező erővel is bír, ami demonstrálja egy adott futballkultúra művészi hitvallását, felfogását a játékról.

Ezért, kulcsfontosságú, hogy ezt a fogalmat helyesen értelmezzük, mert sok felesleges munkát meg tudunk vele spórolni a játékosok képzése során. Máshogy fogalmazva, ha a technika terminológiát helyesen értelmezzük, hatékonyabbá válik szakmai munkánk.

Nyomatékosan kihangsúlyozzuk, hogy nem egy szakíró elméleti eszmefuttatásairól van szó ebben az alapfogalmakat ismertető könyvsorozatban, ami átírja a jelenlegi alapfogalmi meghatározásokat, hanem elődeink tanításairól, amikor még mi mutattuk az irányt a világ labdarúgásának.

A labdarúgás nyelve, vi. a technika oktatása során, mindig lebegjen szemünk előtt Varga Zoltán és dr. Kalocsai Géza tanítása:

• A futball önkifejezés!
• A labdarúgás művészet, aki nem így közelít hozzá, alapvető tévedésben van! A játéknak akkor van művészi összhatása, ha van benne érzelem!

Budapest, 2020. 11.19.

Ferenczi Attila

Ára: 3900 Ft+ postaköltség

Tartalomjegyzék:

A futball-gondolkodásmód tovagyűrűző hatásai

Problémafelvetés

Hogyan gondolkoztak és értelmezték elődeink a technikát?

• Hogyan gondolkoztak és értelmezték elődeink a taktikát?

A tradíció edzőinek tanításai. Összefoglalás

Miért van a technikának annyiféle elnevezése?

• Miért nevezik máshol, máshogy a kényszerítő játékot?
• Miért nem egységesek a labdarúgó fogalmak?

Hogyan értelmezhető a technika a folyamatmodell alapján?

Követelmények a technikával szemben a játékhelyzet megoldásakor

Milyen technikák vannak? A technika felosztása, avagy a labdarúgás nyelvjárásai

Funkcionális kollektív támadó technika. Összjáték elemek, avagy a játéktechnika

• A labdarúgás nyelve, avagy az összjáték elemek, részletesen
• Mi a labdarúgás ABC-je?

Funkcionális egyéni támadó technika: A cselezés

Funkcionális egyéni támadó technika: A támogató játék

• Követelmények a támogató játékkal szemben
  • Védő harci távolságok
  • Támadó harci távolságok

Funkcionális egyéni támadó technikák:

• Labdakérések: állva
• Labdakérések: mozgásban
• Labda fogadása + megtévesztések
• Labda birtoklása: Támadó alapállás
• Labda birtoklása: Célirányos fordulások

Kollektív védőtechnika

Funkcionális egyéni védőtechnika

Egyéni támadó technika alkalmazásának körfolyamata, avagy A játékosakció

A mozgások hierarchiája

• A technikák hierarchikus elrendeződése

Mit néz az edző?

A képzés folyamata

A jelen technika és taktika értelmezése

A labdarúgó technika kiterjesztett értelmezése

…..És láss csodát!

• Sportjátékok tanítása játékokon keresztül

The post A labdarúgás alapfogalmai 2. A labdarúgás nyelve és a labdarúgás ABC-je first appeared on Futball szak-könyvek.

Méret: A4

Ára: 3900 Ft+ postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

A kiadvány előszava, ajánlója:

Amikor 16 évesen Szegedről leigazolt a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, és a különböző adminisztrációs gátak átugrásaként Videoton játékos lettem és az országos kiemelt utánpótlás bajnokságban felvehettem az egykoron UEFA-kupa döntős klub mezét, különösen büszke érzés fogott el.

Édesapám sokat mesélt arról a legendás csapatról, többek között a Disztl fivérekről, és természetesen Kovács Ferencről is. A korábbi sikeredző hazai mérkőzéseinket többször is megtekintette, szerencsém volt kezet is fogni vele, de tinédzserként igazából fogalmam sem volt, kinek a kezét szorongathattam meg…

Tavaly volt tíz éve, hogy az Egyesült Államokba költöztem, először a futballkarrierem és azzal párhuzamosan az egyetemi tanulmányaim, hat éve pedig már az edzői életpálya alakulása miatt. Itt, Amerikában volt szerencsém megismerkedni az FC Barcelona módszertanának titkaival, tradíciójával, és legapróbb részleteivel különböző háttérdiskurzusok, hivatalos és nem hivatalos megbeszélések, és a forrást megtestesítő személyek által tartott előadások alkalmain. Az egyik ilyen alkalommal, Issac Guerrero, az FC Barcelona metodikai osztályának egyik vezető szakembere és kutatója adott elő, amiben a klub módszertanának legújabb lépéseit ismertette velünk, edzőkkel. Ezen az előadáson, – ahogyan minden olyan sikeres szervezetnél szokás, amelyiket érdekli, illetve amely érti és tiszteli a saját múltját -, az FC Barcelona „miértjét’ vezette le egészen a futball kialakulásától kezdve.

Az egy órás előadáson, amelyben a történelem ismertetése csak bevezető volt, a katalán kijelentette, hogy a méltán híres és hírhedt barcelonai játékstílus történelmi és tradicionális hátterében a magyar futballtradíció, még csak nem is a mellékágon, hanem a fősodorban található.

Señor Guerrero kontrakulturális tettnek értékelte a magyar Aranycsapat

• futballpályán mutatott viselkedésformáját,
• a labdához viszonyított területértékelési folyamatokat,
• a kispasszos játékot,
• az önmegvalósító, ám mégis végtelenül kollektív stíluselképzelést, a puskási örökséget.

Nem tudom, hogy világos-e a kedves Olvasó számára az a tény, hogy Kovács Ferenc egy olyan hagyománynak volt a része, képviselője, továbbadója, fejlesztője, és egyik utolsó mohikánja, amelyből a mai modern futball alapvetéseit vezetik le a világ legjobb utánpótlásműhelyei, a világ legjobb edzői, és a világ futballját vezető elméleti szakemberei.

Ferenczi Attila könyvét kihagyhatatlannak, nyilvánvalóan hiánypótlónak, illetve a magyar futball egészének, így a magyar futball jövőjének szempontjából is irányt mutatónak is tartom.

• Kihagyhatatlannak, hiszen Kovács Ferenc gondolatai nemcsak futballszakmai megvilágosítást, hanem egy teljes futballteoretikai gondolatvilágot képviselnek, amely megértése, önmagából következő zsenialitása, illetve a magyarság számára oly könnyen átérezhető varázsa minden futballt szerető és értő ember számára katarzisközeli élményt jelenthet.
• Hiánypótlónak, hiszen, – amint Attila ebben a könyvben is említést tesz a „marseille-i vész” 24. órájáról -, sajnos a magyar futballtradíció kutatásának napjai elmúltak.

Ennek az oka egészen profán: mindenki elhunyt már, aki el tudta volna mesélni, össze tudta volna foglalni, keretbe tudta volna szedni a „dunamenti iskola” és a „közép-európai játékstílus” gondolatiságát.

Sajnos, Kovács Ferenc sem fog már többet erről a témáról megosztani.

Azonban van egy ember, aki erre tradíciókutatói karrierjét szentelte és aki most Kovács Ferencről ír könyvet. Egy olyan könyvet, amely bemutatja, elmeséli, elemzi, kiegészíti, elmagyarázza, és emészthetővé is teszi azt a tudástömeget, amit elődeink felhalmoztak a 20. században.

Irányt mutatónak, hiszen a rendszerváltás utáni időszak magyar labdarúgásában már volt holland és német vonal is, csak éppen a magyar hagyományokra építő szakmai irány nem volt még. Egy öngyarmatosító futballtársadalom alakult ki Magyarországon, ahol a szomszéd fűje mindig zöldebb. Ráadásul nemhogy nem történt semmiféle valódi erőfeszítés a saját kultúránk kutatói igényességgel véghezvitt hagyományőrzésére, hanem még sikerült is félreérteni és félretolni azokat az kezdeményezéseket, amelyek ebbe a történelmi és tradíciói irányba terelték volna labdarúgásunkat.

Ha valaha lesz egy ilyen kezdeményezés, ez a könyv tananyaggá fog válni.

Ebben a könyvben egy vízióról lehet olvasni – Kovács Ferenc és Ferenczi Attila narrációjának segítségével -, mégpedig egy olyan vízióról, amely manapság nemcsak egyedi, hanem kifejezetten az elfeledett kategóriába tartozik. Ez a vízió a gyökerekhez való visszatérésről szól, és azt már csak én teszem hozzá, hogy mai köntösbe öltöztetve még mindig alkalmas lenne főszerepet játszani a magyar futball modernizációjának folyamatában.

Ahogy Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író fogalmazta meg elképesztő egyszerűséggel:

„A jelenben torlódik össze a múlt minden hiánya, hogy buzgón áttüremkedjen a jövőbe.”

Ami a kommunizmus utolsó harminc évében, illetve, ami a rendszerváltás első harminc évében elmaradt, vagyis a saját futballkultúránk előtérbe helyezése, arra a mostani évek periódusa az utolsó utáni lehetőség az elmulasztás a törlesztésére.

Ez a könyv is ennek az utolsó felkiáltásnak a terméke.

Kívánom a Kedves Olvasónak, hogy jöjjön meg a kedve a tradicionális magyar futballkultúra további megismeréséhez, illetve ahhoz a misszióhoz, ami a magyarországi futball feltámadásának útjához vezet!

Richmond, Virginia – Amerikai Egyesült Államok, 2021. szept. 12.

Militár Iván

The post Kovács Ferenc edzésnaplója, avagy A magyar futballtradíció utolsó mohikánjának üzenete first appeared on Futball szak-könyvek.

A fenti kérdésekre ad választ a KREATÍV JÁTÉK SOROZAT 3. része.

Méret: A4

Ára: 3900 Ft+ postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

A kiadvány előszava:

Tisztelt Olvasó!

Folytatjuk kreatív játék, kombinációs játék című sorozatunkat. Most egy olyan játékszervezést mutatunk be, amelynek alapjait magyar szakemberek alkották meg.

• Az alakzatban való futballgondolkodás alapjait dr. Kovács Ferenc: Alakzat vagy rendszer (1945) című könyvében publikálta, míg
• Szűcs Gyula: Támadójáték a labdarúgásban (1961) című munkájában a párhuzamos alakzatbontások fontosságát ismertette.

Magyarországon a szakmai közbeszédben sok közhely-kérdés terjed, amely megmérgezi és gátolja az edzői gondolkodást.

Nézzünk néhányat!

• A kreatív futball a zsenik kiváltsága, vagy más is hozzájuthat ehhez a futballélményhez?
• Van-e valami logika a kreatívnak mondott csapatok játékszervezésében?
• Tényleg igaz az, ha leszabályozom a játékot, akkor egyben kiölöm a kreativitást is?
• Hogy a bánatba csinálja Guardiola? Bárhova megy, ugyanazt a stílust le tudja oktatni, függetlenül a klubhagyományoktól.
• A játékos teszi össze a kreatív futballt, vagy az edző is be tud avatkozni a folyamatokba?
• Edzőként a csodára várjunk – hátha leszünk mi is a Barca csapatának edzői -, vagy tanulással a csoda elé menjünk és a saját szintünkön csináljunk mi Barcelonát?
• Igaza van e Verebesnek? „Egy adott stílus, bármely szinten tanítható!”

Könyvsorozatunknak (Kreatív játék), még nem jutottunk a végére. Terveim szerint még két része lesz a sorozatnak, ahol olyan oktatási módszertanokat mutatunk be, ami segít úgy leszabályozni a csapatjátékot, hogy közben növeljük a kreativitást.

A csúcstermék, a Brazil képzés, Barca – brazil játékszervezés kiadvány lesz.

Jelen kiadványban a fölényes helyzeteket, a túlsúlyt, nem csak játékszervezéssel fogjuk megoldani, hanem eredendően, már a felállásban is az erőket a játékterület egyik felére csoportosítjuk, aszimmetriát létrheozva.

A könyv olvasásához sok sikert kíván a szerző.

Budapest, 2021-10-07

Ferenczi Attila

Játékelmélet kutató és fejlesztő

MSTT Játékelmélet Bizottság elnök

UEFA A edző

Ex edzőoktató

Tartalomjegyzék:

Hova helyezhető el jelen kiadványunk?

Hogyan alakult ki az aszimmetrikus játékrendszer?

A holland aszimmetrikus játékrendszer és jellemzői

Alakzatelméleti alapok

Alakzatbontási technikák

Hiányos alakzatok

Elfordított alakzatok

Játékszerkezet lehetséges állapotai

Támadásszervezési feladatok alakzatok esetén

Csapatjáték tervezése, csapatjáték szervezése támadás esetén

Aszimmetrikus játékrendszer a Bayern 90-es években használt 3-4-3-as  játékrendszeréből                                                 Aszimmetrikus játékrendszerek a 4-2-3-1-es játékrendszerből

Szimmetrikus játékrendszerek, ami aszimmetriával működik

The post Alakzatépítő-bontó játékszervezés aszimmetrikus játékrendszerekben first appeared on Futball szak-könyvek.

Mi köze a Barca stílusnak a Pass and move! stílushoz?

Hogyan oktatható a Pass and move! stílus?

A fenti kérdésekre ad választ a KREATÍV JÁTÉK SOROZAT 2. része

Méret: A4

Ára: 3900 Ft+ postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

A kiadvány előszava:

Tisztelt Olvasó!

Folytatjuk a „Kreatív játék – Kombinációs játék” könyvsorozatunkat.

Az olvasó részéről feltételezzük korábbi kiadványaink ismeretét.

Ebben a részben egy újabb megoldást mutatunk be arra, hogy hogyan lehet úgy leszabályozni a játékot, hogy közben növeljük a kreativitást.

Könyvünk felépítése hasonló, mint a Kombinációs stílus – Barca stílus esetén.

Általánosságban ismertetjük a „Passz és beindulás!”, a „Pass and move!” stílust, melynek egy leegyszerűsített verziója adja ki a Barca stílust.

Mint ahogy korábban már említettük, egy adott stílust rengeteg nézőpontból le lehet írni attól függően, hogy fókuszunkat hova állítjuk be, mit akarunk látni a játékképen.

• Ahány stílusleírás, annyi játékszervezés.
• Ahány játékszervezés, annyi képzési módszertan.

Ez a fajta játékszervezés, amit most ismertetünk, ugyanúgy alkalmas a Barca stílus oktatására, mint az első kiadványunkban ismertetett háromszögező játék.

Most nézzünk meg egy könyvrészletet, hogy a könyv szerzője és a Barcelona edzője, hogyan látja a Barca játékát?

Idézet Graham Hunter Barça című könyvéből:

„Amikor 2007-ben átvette Guardiola a harmadosztályban játszó Barcelona B edzői tisztét, már így magyarázott játékosainak: „Passzolj pon­tosan, mozogj tovább, kérd a labdát, és passzolj, passzolj, és újra csak passzolj!” A csapat alighogy megnyerte a bajnokságot, amikor Guardiola hirtelen már az első csapatnál találta magát.”

Amint látható Guardiola, a Barca csapatára jellemző egyik stílusjellemzőn (Pass and move!) keresztül oktatta a csapatának játékát.

Ezzel az algoritmussal, utasítással – Passz és beindulás! Pass and move! – már minden edző találkozott, mégsem tudta a saját szintjén megvalósítani azt, hogy csapata Barca stílusban futballozzon. Ennek az oka, egyszerű, NEM ÉRTETTÉK AZ UTASÍTÁS MÖGÖTT MEGHÚZÓDÓ TARTALMAT!

Jelen könyv a PASS AND MOVE! algoritmus mögött meghúzódó szellemi tartalmat ismerteti, amely alkalmassá teszi az edzőt a Barca stílus leoktatására.

Tartalomjegyzék:

A „Rúgd és fuss!”-tól a „Passz és beindulás!”-ig

A Pass and move! stílus vezérgondolatai

A Pass and move! stílus részletesen

Passz és beindulás! összjátékelem játékfunkciói

Alapmozgások

Alapmozgások részletesen

Poszttechnikák

Labdajáratás védelem és középpálya között

Labdakihozatal szélen

Labdakihozatal tengelyben

Hogyan lesz a „Passz és beindulásból!”-ból Barca stílus

Barca stílus, Barca nézőpontból

Passz és beindulás! összjátékelem oktatása pozíciós játékokkal

Passz és beindulás! összjátékelem leiskolázása. Ingagyakorlatok

The post Barca stílus és a Pass and move! stílus. Elmélet és gyakorlat first appeared on Futball szak-könyvek.

Mi a működési logikája?

Mi a kapcsolat a kombinációs játék és a Barca stílus között?

Hogyan oktassuk, hogyan szervezzük a kombinációs játékot?

A fenti kérdésekre ad választ a KREATÍV JÁTÉK SOROZAT 1. része.

Méret: A4

Ára: 3900 Ft+ postaköltség

A kiadvány jelenleg csak pdf verzióban érhető el.

Ára: 3000 Ft.

Megrendelhető: [email protected]

A kiadvány előszava:

Tisztelt Olvasó!

• Futballban a legfontosabb a labda nélküli játék elsajátítása, mert nem az játszik, akinél a labda van, hanem az, akinél lesz! – tanították elődeink. (by Kalocsai – Holits – Feleki)

Noha UEFA A végzettségem van és majd 30 éve járok labdarúgó konferenciákra, a szervezett, labda nélküli játékról még nem hallottam előadást magyar edzőtől.

Az oktatók tanítása odáig jutott el, hogy „Helyezkedj passzsávba!”, vagy „Hozz létre 2:1 elleni helyzetet!”.

De arra, hogy mikor, hova és miért kell helyezkedni a pályán, arra nem igazán adtak instrukciót.

Korábban megjelent kiadványunkban, A 4-2-3-1-es játékrendszer különböző játékstílusokban, arra mutattunk be példákat, hogy

• egy játékrendszert, hogyan lehet lejátszani különböző stílusárnyalatokban?

Jelen „Kreatív játék könyvsorozat”-ban arra teszünk kísérletet, hogy

• egy adott stílus (Barca) leoktatására, többféle játékszervezési és edzésmódszertant mutassunk be.

Úgyis fogalmazhatnánk, Barca stílus ismertetése, különféle játékszervezésekkel.

Azonban ne szaladjunk annyira előre és már most pontosítanunk kell. Ti. jelen kiadvány a kombinációs stílus és azon belül a Barca stílus játékszervezését ismerteti, alakzati nézőpontból.

Mielőtt belevágnánk a téma tárgyalásába, pár kérdést kell tisztáznunk előzetesen.

Miért „Kreatív játék” sorozat a most kiadásra kerülő könyvgyűjtemény összefoglaló neve?

Magyarországon az éledzők elterjesztették azt a tévhitet, „ha leszabályozzuk a játékot, akkor kiöljük a kreativitást a csapat játékából”. Az fel sem merült az edzőkben, hogy úgyis le lehet szabályozni a játékosok összműködését, hogy közben növeljük a kreativitást a mérkőzésen.

Mint ahogy már jeleztem, edzőink legfeljebb odáig jutnak el, hogy „Hozz létre 2:1 elleni helyzetet!”, vagy „Helyezkedj passzsávba!” és ettől várják a kreatív játék létrejöttét.

Jelen könyvsorozatunkban több fajta játékszervezést mutatunk be, ami a kreatív játék kialakítását célozza. Ezeknek csak egy részeleme lesz a Barca stílus.

Miért „Kombinációs játék” a kiadvány címe?

Kredites edzőképzéseim során sokszor tették fel nekem azt a kérdést a hallgatók, hogy végül is, a magyar tradícióhoz melyik stílus, melyik játék áll a legközelebb?

A kérdésre akkor nem tudtam egyértelmű választ adni, mert a magyar futball fejlődését két karakteres játékstílus, az MTK (rövid stílus) és az FTC (hosszú stílus) harca határozta meg, ill. ezzel párhuzamosan, több stílusárnyalat volt jelen a magyar NB I-ben.

• Az MTK labdatartásra épülő támadó koncepciót jelenített meg, tempótámadással, kombinációs játékkal.
• Az FTC egyenes támadást alkalmazott „a kombináció és a lendület keverékével” (by Mészáros Dodó), vi. középpályán kombinációs, „rövid stílust”, védelmi vonal áttöréskor „hosszú stílust” jelenített meg.

Mint ahogy már jeleztem, a két karakteres stíluson kívül jelen volt még pár, további stílusárnyalat is a magyar fociban. Például:

• Az Aranycsapat, „gyors, sokmozgásos, változatos, helycserés” támadó játékot játszott.
• Az Újpesti Dózsa egyenes támadást alkalmazott, kombinációs játékkal.
• A Verebes-féle Rába ETO egy igen agresszív, direkt támadást játszott, kombinációs játékkal, térfélkiürítéssel, letámadással és visszatámadással kombinálva.

Amint láthattuk fenti eszmefuttatásunkban, a kombináció mindig jelen volt és van a magyar csapatok játékában.

Most megjelent könyvünkben tárgyalt kombinációs játékstílus leoktatásának metódusa, csak egy módja, a sok lehetséges megoldás közül. Korábbi kiadványaimban, ill. a sorozat következő részében megjelenő könyveimben, további megoldásokat mutatok be ennek, a földön tartott, „rövid stílusú” játéknak a leoktatására. Fontos megjegyeznem, hogy maga a kombinációs játék az edző által szabadon választva játszható különböző játékkoncepciókkal és támadási formákkal. Úgymint:

• labdatartásra épülő támadó koncepcióval, tempótámadással vagy pozíciós játékkal,
• egyenes támadással,
• kontratámadással stb.

Hogyan függ össze a Barca stílus és a kombinációs játék?

Elsőre furcsa amit mondok, de a Kombinációs játék egyik leegyszerűsített, lebutított verziója a Barca stílus. De a dolgot még tovább bonyolítjuk, mert mint ahogy említettem, a Barca stílus leoktatására több oktatási módszertant fogunk bemutatni jelen sorozatunkban. És nemcsak, hogy többet mutatunk be, hanem – álláspontom szerint – jobbakat is, mint az eredeti oktatási módszertan, amit Barcelonában használnak.

 Hogyan lehetséges, hogy egy stílus (pl. Barca) leírására és leoktatására több módszertan is létezik?

A dolog nem bonyolult. Biztos, hogy Ön is több szakkönyvvel, szakcikkel találkozott már, ami a Barca játékát próbálja leírni. Ezek az írások, mindig az adott szerző véleményét, látásmódját tükrözik a katalán stílusról és még csak véletlenül sem azt a módszertant, klubgondolkodást, ami a Barcelona, mint egyesület használ. Ettől az egyszerű ténytől is láthatja, hogy ahány nézőpont, ahány futballértelmezés, annyiféle stílus és játékszervezési leírás.

Tartalomjegyzék:

ELMÉLET

Magyar nyelv – magyar észjárás – magyar futballgondolkodás

Miért a stílus? Miért nem a játékrendszer?

Stílus definíciók más – más nézőpontból

A kombinációs játék elhelyezkedése játékszervezési nézőpontból

Rendszerjáték / sablonjáték vs ötletjáték

Miért az alakzat és miért nem a belsős passz?

A kombinációs játék és a támadási forma összefüggése

A kombinációs játék definíciója

A kombinációs játék során melyik játékos, mihez képest pozícionálja magát?

A kombinációs stílus jellemzői

Hogyan gondolkozzunk a kombinációs játékról?

1. Leggyakoribb futballalakzatok, összjáték elemek
2. Irányok
3. Terek, helyzetek
4. Kombinációs játék összerakása
5. Kombinációs játék oktatásának módszertana
6. Oktatási területek részletesen
7. Kombinációs játék oktatásának elve

Összjáték elemek periodizációja, avagy a Kombinációs stílus formanyelve

Irányított alakzatok + Kivitelezési irányok + Megoldási irányok + Játékterületek

Hogyan lesz a kombinációs játékból Barca stílus?

Kommunikáció típusai a kombinációs játéknál

Az összjáték elemek kiterjesztett értelmezése

GYAKORLAT

Jelenetek a kombinációs játékra

The post Barca stílus és kombinációs stílus. Elmélet és gyakorlat first appeared on Futball szak-könyvek.

Ára: 3900 Ft+ postaköltség

Méret: A4

Megrendelhető: [email protected]

A kiadvány előszava:

Tisztelt Olvasó!

A labdarúgásban sok kérdés merül fel, amire sokszor a szakemberek sem tudják a helyes választ.

• Saját elképzelésemre szabjam a csapatom játékát, vagy a játékosállományra illesszem a csapatjátékot?
• Saját játékot játsszak, vagy igazodjak az ellenfél játékához?
• Melyik sportképesség a legfontosabb,  a technika, vagy a taktika, vagy a kondíció?
• Megtervezzem a csapatjátékot, vagy bízzak a játékosaim megérzéseiben?
• Tényleg kiölöm a kreativitást a csapatom játékából, ha megtervezem a csapatjátékot?
• Én rakjam össze a futballt, vagy hagyjam a játékosaimra?
• Mit jelent az ösztönfoci?
• Kell-e az improvizáció a futballba, vagy anélkül is létezik kreatív futball?
• Minek megtervezni a játékot, ha az meccsen úgy, ahogy megszerkesztettem sosem fog előfordulni? Hiszen a futballban a játékhelyzetek száma végtelen.
• Tényleg felesleges típus szituációkat gyakorolni edzésen, mert a játékhelyzetek száma végtelen a meccsen?
• Mit nézzen az edző a meccsen? A labdát? A tereket? A játékosokat?
• Mi az edzés célja?
• Hogyan állapítunk meg futballproblémát?
• Mi a különbség a cél és a feladat között?
• Hogyan avatkozunk be a játék menetébe?

Ki így, ki úgy adna megoldást a felmerülő problémákra.

A válaszadók indoka, érve többnyire a saját tapasztalat. Azért, hogy a válaszok esetén meg tudjunk maradni az objektivitás és a logika mentén, ezért modelleket hívunk segítségül.

Könyvünk mintákat mutat be, hogy a legkülönbözőbb futballterületek esetén, hogyan lehet egy problémát megoldani, hogyan lehet felmerülő kérdéseket megválaszolni modellek segítségével?

Írásunk nem teljes, mert további kiadványainkban, szintén a jelen könyvben bemutatott modellek segedelmével adunk választ a következő kérdésekre.

• Edzői gondolkodásmódok kiinduló pontjai
• Képzési módszertanok a világ labdarúgásában
• Beavatkozási lehetőségek a játék menetébe
• Programozott döntés a labdarúgásban
• A labdarúgás nyelve és ABC-je. A játék olvasása.
• Folyamatmodellezett labdarúgó képzés stb.

Előzetesen kérdéseket teszünk fel és modellek segítségével megadjuk rá a választ.

Kellemes olvasást és utazást a modellek világába!

Budapest, 2021-01-06

Ferenczi Attila

Tartalomjegyzék:

A modellekről

Mi alapján döntsünk problémahelyzetben?

1. Alapmodellek
2. Modellek és alkalmazásuk a problémamegoldásban 18

• Célmodell és futballkultúrák
• Labdarúgó nézőpontok, labdarúgó kultúrák
• Oktatott technika és az oktatás végterméke
• Flexibilitás értelmezése az egyes kultúráknál
• Gyorsaság értelmezése az egyes kultúráknál
• Játékok és kultúrák
• Kiválasztás az egyes kultúrákban
• Globalizálódik-e a világ labdarúgása?
• Játékkoncepció kialakítás folyamata
• A stílus és a játékkoncepció összefüggése
• Miért beteg a magyar futball? Mi a terápia?
• Hogyan halt ki a futballkultúra?
• Hogyan lehetne egységesíteni az iparági gondolkodást?
• Miért nem fejlődik 50 éve a magyar futball?
• Milyen módszerrel képezzünk labdarúgókat?
• A problémamegoldó képzés folyamata
• Csapatjáték-analízis
• Mi az edzés célja?
• Játékosképzés régen
• Heti edzésperiodizáció
• Hogyan értelmezhető a technika a folyamatmodell alapján?
• Minek tanítsak olyat ………?
• Hogyan nézzen ki egy gyakorlat leírása?
• Célok és feladatok a labdarúgásban
• Mi a különbség ……?
• Koordinációs szintek
• Saját játékomat játsszam, vagy igazodjak az ellenfélhez?
• Tervezzük, vagy ne tervezzük a csapatjátékot?
• Saját stílusú játék kialakításának lépései
• Helyi klubfilozófia kialakításának lépései
• Alapfogalmak és nézőpontok
• Alapfogalmak kiterjesztett értelmezése
• Milyen kérdésekre  ……?
• A folyamatmodell, mint mérőműszer
• Funkcionális edzői szerepek
• Játékszerepek
• Szakanyag értelmezés, szakanyag-írás követelményei
• Edzői futball-gondolkodásmód kialakítás folyamata
• Mi legyen a meccs előtti taktikai értekezleten?
• Milyen játékelvek vannak a labdarúgásban?
• Mik a kommunikáció irányai és funkciói?
• Milyen problémát okozhat …….?
• A képzés folyamata
• A modellek és a labdarúgás kapcsolata

The post Problémamegoldó modellek alkalmazása a labdarúgásban first appeared on Futball szak-könyvek.

Mottó:

„Szaknyelvében él a futballnemzet!” (Széchenyi – Puskás)

Tisztelt Olvasó!

Amikor 2002-2006 között feltártam elődeink szellemi örökségét (A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei), akkor egy olyan játékelméleti kincsre leltem rá, amely a mai napig a világ előtt jár és tanításai igazak voltak 100 évvel ezelőtt is és igazak lesznek 100 év múlva is.

Hiszem azt, hogy a magyar futball egyik kitörési pontja lehet, hogy ha tisztába tesszük szakszavainkat, mely szakszavakat elődeink már pontosan megfogalmaztak, megalkottak.

Vagyis nem kell kitalálni semmi újat, hanem át kell venni azon tanításokat, amelyek egy egységes futball-gondolkodásmód eredményei és amelyek sikert-sikerre halmoztak 1900-1970 között.

Hiszem azt, hogy ezen rövid kiadvány szakszógyűjteménye által közvetített gondolkodásmód követőkre talál.

Ajánlómat, a probléma felvetésével kezdem:

• Gondolta volna, hogy a labdarúgás kitalálása óta, vagyis több, mint 150 éve, nem egyezett még meg a labdarúgó világ, hogy melyik futballt leíró terminológia alatt mit ért?
• Hitte volna, hogy a megújított UEFA rendszerű magyar edzőképzés oktatási óráin nem definiálják a labdarúgást leíró szakszavakat?
• Tudta, hogy amikor a 2000-es évek elején Németország futballja válságba került, sokan azt hitték, hogy átszervezéseik hatására lettek 2014-re VB győztesek? Miközben gondolkodási irányt váltottak, – analizáló gondolkodásmódról, szintetizálóra -, amely gondolkodásmód érvényre jutását segítették az átszervezéseik?
• Van sejtése, hogy mindezt a gondolkodási irányváltást hogyan oldották meg a németek? Hogy kiadtak egy 200 szavas szakszógyűjteményt és viharsebesen egységesítették az iparági szinten új futballgondolkodásukat?
• Meghökkenne, ha azt állítanám, hogy az alapfogalmak pontos meghatározásával orientálni lehet az edző futballgondolkodását?
• Meglepődne, ha azt állítanám, hogy a magyar futball mélyrepülésének fő oka, az alapfogalmak félreértelmezéséből származtatható? Hogy a fals „szavak teremtő ereje” az, ami minden bajunk okozója lett?
• Csodálkozna, ha azt mondanám, hogy a stílus és játékkép alapfogalmakat 1961-ben kivették az oktatásból, – azokat a szakszavakat -, amelyre épült futballkultúránk? 

Tulajdonképpen, miről szól és hogyan épül fel ez a könyv?

• Jelen kiadványban a magyar futballtradíció gyűjtőfogalom-rendszerét és definícióit mutatjuk be, amely 1900-1970 között sikeresen működtette a magyar labdarúgást.

Írásunk rendhagyó szerkesztésű szakszógyűjtemény.

Az alapfogalmakat nem abc sorrendbe rendszereztük, hanem tematikusan csoportosítottuk. 

Mi a kiadvány célja?

• A könyvvel azt a 150 éves hiányt szeretnénk pótolni, amely az alapfogalmak pontos meghatározása terén alakult ki.
• Szeretnénk egységesíteni a futballiparági gondolkodást, illetve elősegíteni az edzők egymás közti kommunikációját, amely a szakszavak félreértelmezése okán keletkezett.
• Fel szeretnénk kelteni azon olvasóink érdeklődését a téma iránt, akik még nem találkoztak a magyar futballtradíció gondolatiságával és a folyamatmodellezett labdarúgással.

Bármilyen meglepő, ezen írás két standard, ezerszer használt edzői nyilatkozatra épül, amely így szól:

• A játék képe alapján nyerhettünk volna!
• Azért kaptunk ki, mert nem volt folyamatos a játékunk!

A fenti edzői megnyilvánulásból két dolog következik.

1. Az edző képben és
2. folyamatban gondolkozik, anélkül, hogy tudna róla.

Ezt a gondolatiságot még tetézi az az edzői megnyilatkozása, amely így szól:

• A játék minden elemében jobbak voltunk!

Persze ha megkérdeznénk, hogy mik a JÁTÉK ELEMEI, akkor már nem igazán tudna mit válaszolni rá a szakember. (megj: a JÁTÉK ELEMEI kifejezést nem viccből írtam NAGYBETŰvel. Lásd később!)

Zárszóként ismertetnék egy tanítást, a kínai bölcsektől. Amely tanmese az alapfogalmak fontosságára, annak tovagyűrűző hatásaira hívja fel a figyelmet:

Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros;

ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni;

ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és a művészet nem    virágzik;

ha az erkölcs és a művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen ;

ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja, hova lépjen és mit   tegyen .

A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen, MINDEN EZEN MÚLIK.

 Bp. 2019. nov. 21.                            

Ferenczi Attila

Tartalomjegyzék:

1. A gondolkodásmód tovagyűrűző hatásai
2. 1. Milyen gondolkodásmódok vannak?

1.2. Futballgondolkodásunk kiinduló pontjai

2. Tanmese nézőpontokra

2.1. KÉP nézőpont

2.2. FOLYAMAT nézőpont

3. Képzés

3.1. Edzés célja

3.2. Oktatási módszertanok

4. Csapatjáték – analízis
5. Siker tényezői
6. A magyar futballt megmételyező lózungok
7. A megoldás
8. Összefoglalás: Legfontosabb gondolatok

A kiadvány ára: 3900 Ft+ postaköltség

Megrendelhető: [email protected]

The post A labdarúgás alapfogalmai 1. first appeared on Futball szak-könyvek.